Oldal kiválasztása

A szenzoros integrációs zavar tünetei, kezelése

Felmérések szerint a gyerekek 16%-át érinti az úgynevezett szenzoros integrációs zavar, ami neurológia probléma, és abban nyilvánul meg, hogy a gyermek idegrendszere nem képes feldolgozni a környezetéből vagy saját szervezetéből érkező, leginkább látással hallással, tapintással, szaglással kapcsolatos egyes ingereket.

Zavarják az éles hangok, vagy pont ellenkezőleg: kifejezetten éles zajok közepette sem érzi magát diszkomfortosan, rengeteg ételt elutasít, zavarják az állagok, ízek, szagok, nem bírja az érintést.

Hogyan ismerhetjük fel a szenzoros integrációs zavart (SPD-t) és mit tehetünk ellene?

Bár felmérések szerint csaknem minden ötödik gyermeket érinti, mégis viszonylag kevés szó esik a szenzoros integrációs zavarról. Talán azért is, mert sokszor az SPD-vel küzdő gyermekeket félrediagnosztizáljak (ADHD-val, autizmussal keverik össze), esetleg el sem jutnak addig, hogy valamilyen neurológiai akadály áll a tünetek hátterében.

Amikor a szülő szembesül a diagnózissal, bizonyára az elsők között teszi fel a kérdést: mitől alakulhat ki ez a fajta nehézség?

A pszichológus szerint összetett problémáról beszélhetünk, hiszen gyakran vele született, akár örökölt nehézsége ez az idegrendszernek. Előfordul azonban, hogy valamilyen gyermekkori trauma, például a családtagok között munkáló erősebb feszültség, váltja ki. Emellett más fejlődési akadályok is közbeszólhatnak: például a csecsemőkori reflexek visszamaradása.

Ám nemcsak az okok, a következmények is legalább ennyire fontosak! Ha a szenzorosság nem kap időben fejlesztést, az a gyermeknél tanulási zavarokat, diszlexiát, diszgráfiát okozhat. Ezért is hangsúlyozzák a szakemberek az iskoláskor előtt megkezdett mozgásterápia fontosságát.

Pedagógusként és terapeutaként is több olyan gyermekkel találkoztam, akik szenzoros integrációs zavarral küzdenek.

Jellemző tünetek melyeket könnyen felismerhet a szülő:

  • zavarják ruhák címkéi, zokni, nadrág fehérnemű gumija, vagy csak bizonyos ruhatípusokat visel el
  • nem szereti, ha simogatják
  • nem bírja, ha megölelik, kerüli az érintést
  • csak kiengedve szereti a haját hordani, nem bírja a hajmosást, fésülést
  • nem szereti, ha koszos, maszatos a keze
  • nem szeret mezítláb járni
  • nem bírja bizonyos ételek ízét
  • nem bírja egyes ételek állagát
  • nagyon válogatós
  • csak darabosat/pépeset fogyaszt
  • zavarják az éles zajok, hangok
  • szelektív a hallása
  • nehezen figyel oda
  • zavarják az erős fények
  • nehezen tanul meg biciklizni, egyensúlyozni
  • gyakori w-ülés, lábujjhegyezés
  • hárítja az új mozgásos ingereket, megváltozott egyensúlyi helyzeteket
  • nehezen létesít kapcsolatot
  • zavarja a tömeg (óvodai csoport)

A fentiek a lehetséges tünetek egy részét jelentik, a teljesség igénye nélkül.

Nagyon fontos, hogy a tünetek felismerése esetén mindig forduljunk szakemberhez, hiszen a mihamarabbi tünetészlelés és a probléma diagnosztizálása az előfeltétele annak, hogy megkezdődhessen a fejlesztő terápia. A szenzoros integrációs zavar tünetei szinte teljes mértékben enyhíthetőek az idegrendszer érlelésével. Az idegrendszer érlelésére a szenzoros terápia a leggyakoribb fejlesztési módszer (DSZIT, INPP, TSMT).

A Csimborasszó Egészségügyi Központban is használt TSMT a szenzoros terápiák közé tartozik. Feladatival az idegrendszer érlelését segíti elő, ezáltal a szenzoros integrációs zavar tünetei szinte teljesen enyhíthetőek, megszüntethetők.

Felhasznált források:

Készítette: Schmidt-Frigy Lilla

 

 

Támogassa a Csimborasszó Alapítványt!
Időpontfoglalás Schaeffler Savaria Kft. dolgozói részére