Beszoktatás, legyen az bölcsődei, vagy óvodai, nem könnyű dolog, sem a gyermekek sem a szülőknek. Pedagógusként azt javaslom, hogy olyan intézményt válasszunk, aminek, mind pedagógiai programjával, mind a pedagógusaival azonosulni tudunk, szót értünk.
Ha az édesanya meg tud bízni a megfelelő pedagógiai munkában és a pedagógusban, akkor ő jó szívvel ott tudja hagyni a gyermekét az intézményben. Az újtól való félelem gyermekben és szülőben is természetes érzés, hiszen a kisgyermek a korábbi életkorban csak a szűk család körében mozgott, meghatározott napirend mellett élte hétköznapjait.
Az óvodák-bölcsődék szintén szoros napirenddel dolgoznak, pontosan azért, mert ez egyfajta biztonságot biztosít a gyermek számára. Minden nap ugyanabban az időpontban tízóraiznak-ebédelnek-alszanak-uzsonnáznak. A gyermekeknek, mivel az órát még nem ismerik, ez segít eligazodni a nap menetében. Ennek kapcsán meg is beszélhetjük gyermekünkkel, mikor érkezünk érte, mikor ér véget a nap. Ezt szintén nagyon fontos. Amennyiben nehéz a reggeli elszakadás az édesanyától, adjunk határozott, szeretetteljes, pontos magyarázatot a gyermeknek, arra vonatkozóan, mi fog vele történni.
Pl.: Anya most megölel, ad egy puszit, bekísér téged „Márti” nénihez, aztán miután megettétek az uzsonnát, már itt fog téged várni az öltözőben.”
A tapasztalatom az, ha a szülő maga is azt kommunikálja a gyermeke felé, hogy „jó helyen leszel, biztos kezek között, és a búcsúzkodásával is ezt sugározza a gyermek felé, (rövid, határozott, nyugodt) a gyermek, ha sír is, sokkal hamarabb megnyugszik.
Gyakran panaszkodnak arra a szülők, hogy a gyermek egy hétig-hónapig örömmel ment be az óvodába, majd egy hét után „valami” megváltozott, és sírva érkezik. Ilyenkor nem változik meg semmi, és ne gondoljunk arra, hogy valami atrocitás érte a gyermeket, egyszerűen, akkor érti meg azt, hogy a továbbiakban az óvoda lesz az az állandó hely, ami kitölti miden napjait. Ilyenkor segítsük neki átjutni ezen az időszakon. Átmeneti tárgyak (otthon illatú apró plüss, kedves kis tárgy a zsebben) sokat tudnak segíteni ebben az időszakban.
A nap végeztével, meséltessük, erősítsük meg óvodai pozitív élményeiben, élje meg ő is ezeket az első napokat, hogy büszkék vagyunk önállóságára, és arra milyen nagy fiú/kislány.
Schmidt- Frigy Lilla óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, TSMT terapeuta
