Felnőtt pulmonológia

Mi a pulmonológia?

A tüdőgyógyászat a légzőrendszer, tágabb értelemben a mellkas megbetegedéseivel foglalkozik, melyek közös jellemzője lehet a sokszor átfedő tünettan: nyugalmi vagy terhelésre jelentkező nehézlégzés, fulladás, köhögés, köpetürítés, láz, mellkasi fájdalom, gyengeség.

A leggyakoribb kórképek közé tartoznak a krónikus gyulladásos megbetegedések, melyek érinthetik a hörgőrendszert (asztma, COPD vagy ezen kórképek keveredése), vagy a tüdőállományt (pl. tüdőfibrózis – mint pl. sarcoidosis vagy ismeretlen eredetű tüdőhegesedés, illetve az autoimmun kórképekhez társuló tüdőfolyamatok); továbbá különféle akut kórképek (pl.: hörgő- vagy tüdőgyulladás, tüdőembólia, mellkasi folyadékgyülem).

A tüdőgyógyásszal (pulmonológus) kapcsolatban sokakban komoly félelmek és kimondottan negatív családi példák élnek, hisz ki az a ritka szerencsés, aki elmondhatná például, hogy az ő családjában vagy környezetében senki sem dohányzik… A dohányfüstben lévő több ezer kémiai anyag mind belélegezve (akár passzív módon is), mind a szájnyálkahártyán felszívódva számtalan betegség forrása lehet.

Miért fontos a pulmonológus?

Magyarország a tüdőrák halálozásban sajnos vezető szerepet tölt be és éppúgy emelkedő tendenciát mutat a krónikus obstruktív (azaz légúti szűkülettel járó) tüdőbetegség (COPD) előfordulása, holott ez utóbbi kórkép minden valószínűség szerint sokak számára ismeretlen fogalom még akkor is, ha legalább akkora jelentőséggel bír, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

A COPD egy angol mozaikszó, ami a Chronic Obstructive Pulmonary Disease rövidítésből származik. Talán épp e kacifántos elnevezése miatt nem ivódott még be kellően a köztudatba. Egy kezelhető és megelőzhető betegségről van szó, mely elsősorban épp a keresőképes korosztályt érinti leggyakrabban.
A betegség kifejlődéséig sokszor évtizedek telnek el. Kialakulásában az öröklött tényezőkön túl mindenekelőtt a dohányzás okozta tüdőállomány-károsodásnak és pusztulásnak, továbbá munkahelyi tényezőknek (porexpozíció) lehet fontos szerepe.

Mindenképpen gondolni kell e betegségre, ha valaki elmúlt 40-50 éves és hamarabb „kifullad” vagy kimerül munkavégzés kapcsán; aki többet köhög a napjai nagy részében és/vagy köpetet is ürít, továbbá aktív vagy ex-dohányos. Ilyen esetben egy légzésfunkciós vizsgálat segít a diagnózis felállításában, továbbá a mellkas röntgennek lehet komoly szerepe egyéb bántalmak, társbetegségek felismerésében.

Sokszor a mindennapokban e betegséget egy kaptafa alá veszik az asztmával, holott a két kórkép megjelenése, tünetei, gyógykezelése –még ha átfedés is van, vagy lehet közöttük- alapvetően eltér. A COPD pedig nem utolsósorban, önálló rizikófaktora lehet a tüdőráknak, ami napjaink egyik vezető haláloka.

Milyen esetbe forduljunk tüdőgyógyászhoz?

A tüdőgyógyász szerepe sokrétű! A fenti gyakori kórképeken (COPD, asztma, tüdőrák) túl munkájával segíthet a köhögés, a nehézlégzés, fulladás, mellkasi fájdalmak differenciáldiagnosztikájában, ezen tünetek kiváltó okának tisztázásában, csökkentésében. Hozzájárulhat a dohányzásról való leszokáshoz, COPD-szűréshez, légúti allergének kimutatásához, gyógyszeres kezelés (inhalatív terápia) revíziójához, optimalizálásához. Segítséget nyújthat súlyos nehézlégzéses panaszok enyhítéséhez, légzési rehabilitációhoz.

Az alap tüdőgyógyászati vizsgálat a kórelőzmény körültekintő felvételével indul, amit részletes fizikális vizsgálat, adott esetben légzésfunkciós vizsgálat és/vagy mellkas röntgen, továbbá oxigénszint-mérés (pulzoxymetria) és EKG vizsgálat egészíthetnek ki.

A vizsgálatokat dr. Rózsavölgyi Zoltán végzi. Forduljon hozzánk bizalommal és kérjen időpontot az alábbi gombra kattintva.

Foglalj időpontot

Időpontot foglalok

Ha időpontot szeretnél foglalni, akkor kattints a fenti ikonra.

Időpontot kérek

Ha időpontot szeretnél foglalni, de még további kérdéseid vannak, akkor kattints a fenti ikonra.

Kapcsolat

Ha csak érdeklődni szeretnél, akkor a fenti ikonra kattintva tudod felvenni velünk a kapcsolatot.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Adatkezelési hozzájárulás