Hihetetlenül komplex szakma a radiográfusé, amely egyszerre követeli meg az alapos informatikai, műszaki, anatómiai, klinikai, kémiai és fizikai ismereteket. Halász Szabolcs, központunk radiográfus doyenje képzett szakember, pályája indulása egybe esett a CT és MRI készülékek hazai elterjedésével az alapellátásban, és a berendezések kezeléséhez szükséges informatikai tudás robbanásszerű fejlődésével.
– Egy MRI készüléket kezelni és azon a vizsgálati protokollokat beállítani, azért messze nem olyan könnyű, mint ahogy azt a legtöbb laikus gondolja. Ma már szinte (Magyarországon is) elvárás a főiskolai végzettség egy MRI berendezés kezeléséhez, működtetéséhez. A 2000-es években Kaposváron indult az első ilyen jellegű képzés, amit tulajdonképpen az kényszerített ki, hogy a MRI-k és CT-k agya, a szoftver együtt fejlődött és a mai napig is fejlődik az információ technológiával. A 1990-es években a 20-as éveimben jártam, érdekeltek az akkor még gyerekcipőben járó számítógépek és az ehhez kapcsolódó informatika, de képben voltam az orvosi képalkotás akkori területével is. Így egyenes út vezetett ezen gépek megismerésével a radiográfus szakmáig. Huszonhárom éve MRI-zek a megyei kórházban, valamint dolgozom CT-berendezésekkel is. A munkám nagy részét az MRI vizsgálatok végzése, illetve az ehhez tartozó aktuális protokollok beállítása teszi ki a kórházban, és tavaly decembertől már a Csimborasszóban is az új, kiváló GE MRI készüléken – mondta Halász Szabolcs radiográfus, hogy aztán arról is szót ejtsen, szakmája igazi kihívása a páciensekre jutó egységnyi vizsgálati idő alatt elkészült jó minőségű felvételek előállítása, és e kettő optimalizálásából a megfelelő diagnózis felállítása.
– Aki a gép működési elvét nem érti, nem tudja “mi folyik a háttérben”, az nagy valószínűséggel azt sem fogja jól megérteni, értelmezni, hogy mi van a képeken. Egy átlagvizsgálat maximum félórás, ennyi idő alatt többféle leképezés történik képek formájában, ha ezeket összerakjuk, akkor ki lehet találni, mivel van dolgunk. A mi szakmánkban úgy kell vizsgálnunk, mintha mi leleteznénk, értenünk kell, mi történik a képeken – meséli.
Tisztázandó: a radiográfus kezeli, működteti és állítja be a gépet, a radiológus szakorvos pedig leletez, azaz orvosi szempontból értelmezi a képeket.
Az MRI technológia a neurológiai szakterületen keresztül tört utat magának az orvostudományba, a koponya és gerinc területe volt az első, ahol használata nélkülözhetetlenné vált, majd az ízületek, és ma már a has és kismedencei szervek, végtagi lágyrészek is a feltérképezendő területek közé tartozik.
Ami az elmúlt két és fél hónap csimborasszós tapasztalatait illeti – 2022 decemberében állt szolgálatba az 1,5T térerejű GE SIGNA Explorer MRI berendezésünk – a trend központunkban is igazodik a máshol látottakhoz: leggyakrabban a koponyára, a gerincre és az ízületekre kérnek vizsgálatokat.
Halász Szabolcs szerint az sem mindegy, ha a páciens “magát utalja be” MRI-re, vagy szakorvosi beutalóval érkezik.
– Utóbbi esetben a hatékonyság lényegesen magasabb, tekintve, hogy már e rövid két és fél hónap alatt is remek protokollt alakítottunk ki a küldő szakorvosok számára, akik célzottan olyan szerv- és régió specifikusra írják ki a vizsgálatot (ezáltal a leletező radiológus munkáját is megkönnyítik), amit orvosilag indokoltnak tartanak. Természetesen szakorvosi beutaló nélkül is elvégezzük a vizsgálatokat, de például egy karfájdalomnál leggyakrabban a nyaki gerincsérv a kiváltó ok, így hiába MRI-zzük meg a beteg vállát – hiszen ő ezt kérte – nagy valószínűséggel nem ott fogjuk megtalálni a fájdalmat kiváltó probléma okát. Megelőzendő tehát a felesleges pénz és energiakidobást, mindenképpen javasolt MRI előtt a szakorvosi konzultáció – hívta fel a figyelmet a radiográfus.
Halász Szabolcs szerint az is fontos szabály, hogy vizsgálat előtt alaposan, lelkiismeretesen olvassuk el és töltsük ki a beleegyező nyilatkozatot, hiszen jó, ha a vizsgálat elvégzése előtt kiderülnek az MRI kontraindikációi, melyek vagy meghiúsítják, vagy korlátozzák a vizsgálatot és az ebből származó végeredményt.
– Az MRI-nek – ellentétben a röntgensugárral működő berendezések (pl. CT) – nincs bizonyítottan káros hatása, de azért nem veszélytelen, ezért is fontos tudnunk a páciens állapotáról részletekbe menően, még mielőtt befekszik a gépbe – figyelmeztetett.
Halász Szabolcs azzal búcsúzik, hogy az MRI egy “jó dolog”, a legtöbb képalkotó eljárásnál pontosabb képet adhat, és ezáltal diagnózist, csak tudni kell, hogy mit, mikor és hogyan vizsgáljunk”.
